Erdei tanösvény

Debrecentől 17 kilométerre fekvő közkedvelt és népszerű pihenőhelyre, a Zsuzsi vonat Ruyter utcai állomásáról – akár gőzös vontatta vonattal – egyedülálló élmény kilátogatni. A vasúttal párhuzamosan kerékpárút is vezet. A kirándulóhely legkiemelkedőbb pontján egy 25 méter magas kilátó is épült, amely páratlan látványvilággal ajándékozza meg a turistákat. A táj szépségét emeli a Hármashegyi-tó, az erdei játszótér, a Hármashegyi Erdei iskola és az erdei tanösvény is.

A felújított tanösvény környezeti nevelésben betöltött szerepe jelentős. Az óvodás és iskolás csoportokon kívül egyéni kirándulók is használhatják, s megismerkedhetnek a védett terület természeti és kulturális értékeivel, miközben áthaladnak az Erdőspuszták jellegzetes élőhelyein. Botanikai értékei közül kiemelkedik a sarkvirág, a pompás kosbor, az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a magyar és a homoki nőszirom, míg az állatok közül a nagy hőscincér, a számos énekesmadár, a földikutya, a borz és a hermelin. Fontos számunkra, hogy a kiérkező csoportok, a diákok, a természetben tapasztalhatják meg annak működését, kézzel fogható módon tanulmányozhatják az Erdőspuszták flóráját és faunáját.

A tanösvény állomásai:

  1. Az első tájékoztató táblán tömör összefoglalót olvashatunk a dél-nyírségi Erdőspuszták területén fekvő Hármashegy mozaikosságáról, a tanösvény útvonalról, illetve áttekinthetjük a térképet.
    Létrehozását lehetővé tevő Zöld Iránytű Alapítvány, valamint a kivitelezésért és fenntartásért felelős Vanellus Természetvédelmi Alapítvány neve is olvasható a kiírásban.
  2. A területre jellemző telepített erdők közül az akácosokkal és azok élővilágával ismerkedhetünk meg. A leírás tartalmazza az egykor az erdőtelepítésekhez kötődő vákáncsos életmód leírását is.
  3. A tájékoztató tábla a telepített erdők közül az erdei fenyves növény-, állat- és gombafajait mutatja be. Az állomáson megismerkedhetünk az örökzöld erdők jellegzetes tulajdonságaival és a fenyőtelepítés céljaival is.
  4. A 25 méter magas Hármashegyi kilátó a terület legnagyobb homokbuckájára épült. A magasból megszemlélhetjük az erdőfoltok, kaszálók, lápok és mezőgazdasági területek mozaikos arculatát. A tájékoztató tábla a kilátó közvetlen közelében látható növény- és állatfajokat mutatja be, valamint megismerteti a látogatókat a hármashegyi tanyavilág jellegzetességeivel.
  5. Az ötödik állomáson a korábban létrehozott tanösvény egyetlen megmaradt tábláját cserélték ki, megőrizve az eredeti tartószerkezetet. Az állomás mellett elterülő kaszálón számos növényfajjal, viráglátogató nappali lepkével és két gyakran szem elé kerülő gyíkfajjal ismerkedhetünk meg.
  6. A Hármashegyi-tó mesterséges kialakítású vízfelület, a Zúgó-ér medrének kiszélesítésével hozták létre. A vizes élőhely számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. A tó változatos élővilágának megfigyelése sok-sok örömöt nyújt a természetjárók számára.
  7. A dél-nyírségi Erdőspuszták talaja homokos, a felszínt szél által kialakított homokbuckák teszik egyenetlenné. Tanösvényünk hetedik állomásán megtudhatjuk, hogyan és mikor alakult ki a homoktalaj, illetve megtekinthetünk egy leszakadt buckaoldalt is, amelyet egy fokozottan védett madárfaj, a gyurgyalag fészkelő üregei tarkítanak.
  8. Tanösvényünk utolsó állomása a terület egyik legértékesebb társulását, a kocsányos tölgyerdőt mutatja be. A telepített erdők közül a tölgyesek nyújtanak otthont a legváltozatosabb élővilágnak, mert a kocsányos tölgy az akáccal és az erdei fenyővel szemben őshonos a területen. A tájékoztató tábla különböző ízeltlábúakkal, madarakkal és emlősökkel ismerteti meg a látogatókat.
  9. A tisztás. Mesterségesen létrehozott, az erdő szabadidőpark jellegét hangsúlyozó terület. Nagyon sok lágyszárú fajt ismerhetünk meg rajta, amit a kertben gyomnövénynek tekintünk, ő itt van otthon, s itt szép! A csenkeszek közül a keskenylevelűt, a réti és a barázdást találjuk itt. A nedvesebb részek szép szegfűfaja a réti kakukkszegfű, a szárazabbaké a bennszülött (csak hazánkban élő) magyar szegfű.
  10. A Klebelsberg Kunó-féle népiskolák egyike itt található, kiváló erdei iskola lehetne belőle.
  11. A homoki tölgyes helyén ma akáclegyes-tölgyes van, mely az egész buckát befedi. Az akácot éppen a homoktövis miatt telepítették be az 1700-as évek végén először. Jól látható a két erdőtípus közötti különbség.
  12. Egy öreg tölgy- kőris-szil ligeterdő, benne néhol nyíreket is megfigyelhetünk: jelzik, hogy a közelben víz lehet. Néhány orchideának adhatnak az ilyen erdők otthont, például madárfészek, sarkvirágok. A terület egy részét korábban lőtérnek használták, ez volt a véderdő, és ezért nem vágták ki.
  13. A Hármashegyaljai-tó vize csillan meg előttünk. Ezt a horgászok mesterségesen hozták létre. Található benne ponty, amur, törpeharcsa, naphal, csuka. Érdemes a sekélyebb részeken a naphal ívását és a hímek ikraőrzését megfigyelnünk. De mint új élőhelyen, az élővilág egyéb képviselői is megtelepedtek benne és a környékén. A vízi növényzet alaptípusai jellegzetes fajaikkal, szélén a nádas-gyékényes rekettyefüzesben, néhol égeresben folytatódik. A tó partján a lápréti növények egyik legszebbje, a csermelyaszat virít májusonként. Madárvilága is gazdag. A természetvédők igen, horgászok nem örülnek a szintén idetelepedő vidrának.
  14. A rét a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része. Körülötte erdei fenyves illetve egy öreg tölgyes található.
  15. A kilátóhoz egy “hegyre” kell felmennünk. Jól látszik, hogy ez egy homokból álló kiemelkedés, a Nyírségre igen jellemző, szélhordta nagy bucka. Rajta záródó homoki gyep él, ami azt jelenti, hogy már csak néhol látszik a szabad homok-felület. Többségében rozsnok- és csenkeszfajok, valamint homoki pimpó fedi. Nagyon sok a siskanádtippan nevű pázsitfű rajta. Érdekes cserjéje a kései meggy, tetején pedig ültetett erdő látható (erdei fenyő, akác).
  16. Az ember eddig törekedett egyre magasabbra. A kilátó 25 méter magas faépítmény. A környék legmagasabb homokbuckasorának tetején vagyunk, jól kivehetően három halomból áll.
  17. A másik irányban haladunk tovább – egy csodálatos erdei fenyvesben. Esős idő után különösen sokféle gombát láthatunk itt.
  18. Száraz homoki tölgyesben járunk. Ez a nagyon megritkult erdőtípus valaha a Nyírség száraz buckatetőit, oldalait fedte, melyet felváltott az akácos. Ez itt tipikus, sarjasztatott erdő, ezek jellemzője, hogy a fák “csokrosan” nőnek. Jó mikroklímája miatt ez a hely is gazdag gombákban. Akad itt sereges és szürke tölcsérgomba, fülőke-félék, erdőszéli csiperke, nyári vargánya, őzlábgombafajok, piruló galóca. De vigyázzunk, mert mérgező fajok, gyilkos és párducgalóca, sárguló csiperke stb. is előfordulhatnak. Eredetileg ez a fás társulás adott élőhelyet – s ad még ma is néhány területen – a fokozottan védett egyhajú virágnak és magyar nősziromnak. Néhány fából álló feketefenyő-folt mellett haladunk tovább.
  19. Amely egyben a 9. állomás is. Utunk végállomásához, a Körszínhez jutunk. Itt ismét a rét, ahol a vonatindulásig jókat lehet játszani, futkározni – nem felejtve, hogy rajtunk is múlik, hogy a természet szépsége és sokfélesége faj- és formagazdagsága fennmaradjon.