Zsuzsi
Erdei Vasút Debrecen
Vissza az alap színsémához HU EN

A vasút kiépülése, államosítás előtti évtizedei

„Debrecen városa a tulajdonát képező, a várostól 24-38 km távolságra Gúth község mellett fekvő 37,4 km2 kiterjedésű erdejét kívánta művelésbe vonni.” A kitermelt fa elszállítására vasútra volt szükség. A város pályázatot hirdetett a vasútvonal építésére, üzemben tartására és a kitermelt fa beszállítására. A pályázatot Kopf–Steinberger vállalkozók nyerték. A vasút első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg. Ez a Debrecen-Fatelep – Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakasz volt. A vasút az országban egyedülálló módon 950 mm-es nyomtávolsággal épült. A pályát faaljakra fektetett kutyafejű sínek alkották, külön alépítmény nélkül, a döngölt homoktalajra fektetve. A vonal – bár csak kismértékben – de folyamatosan lejtett a város akkori szélén épült fatelepig. A vasút neve Debreczen-Guthi Vasút Vállalat (DGVV) lett.

A vasúton kezdetben kettő gőzmozdony üzemelt. Az "I." pályaszámú 107 LE teljesítményű, fatüzelésű mozdony volt. Ez a mozdony kapta a ZSUZSI nevet, melyet ma is visel a kisvasút. A "II." pályaszámú mozdony egy 133 LE teljesítményű széntüzelésű gép volt, 1909-es évjáratú. A mozdonyok nedves gőzzel üzemeltek, sebességük 20 km/h volt. Később más gőzmozdonyok is szolgáltak a kisvasúton.

1902-től Debrecen városa saját kezelésébe vette a vasutat, Debrecen Városi Ipar Vasút (DVIV) néven. Mellékvonalak épültek Csereerdő kiágazással Dél felé. A nagyvasúti fővonal felettvasbeton teknőhíd ívelt át. A Zielinszky Szilárd által tervezett híd Magyarország első vasúti vasbetonhídja volt. A fővonalat ezzel egyidőben nagyobb részben új nyomvonalra helyezték át.

1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, ekkor engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 1924-ben megépült a Nyírmártonfalva – Gút 4,4 km-es szakasz. 1925-től rendszeres személyforgalmatlát el a kisvasút. 1926-ban, majd 1931-ben is újabb szakaszok épültek, Gúth – Angyaltelek (6,4 km), majd Angyaltelek – Turistaház (2,3 km). A vonal neve Debrecen Városi Erdei Vasútra (DVEV), majd a válság idején Debrecen Városi Gazdasági Vasútra (DVGV) változott.

1931-ben indult be a motoros vontatás. Az első motorkocsi, egy négytengelyes jármű, a BC mot 101 pályaszámot kapta, 60 LE-s Cadillac benzinmotor hajtotta. A második motorkocsi 1936-ban épült a vasútra, de ez már kéttengelyes jármű volt. Eredeti pályaszáma C mot 102, szintén 60 LE-s benzinmotorral felszerelve. A motorkocsik engedélyezett sebessége 35, illetve 50 km/h volt.

A turisták is szívesen használták hétvégente, a gúti erdő és a Menedékház is közkedvelt volt. A vasutat falragaszokon reklámozták városszerte!

1937-ben a Turistaház – Megyehatár (1,5 km), 1945-ben a Megyehatár – Nyírlugos (3,5 km), 1949-50-ben a Nyírlugos – Nyírbéltek (8,5 km) szakaszok épültek ki. A II. Világháború utáni első, Magyarországon újonnan épített vasúti vonalszakasz itt volt. A mellékvonalakat és a hidat 1945-re elbontották.

1949-ben vasút a Magyar Államvasutak kezelésébe került, MÁV Debreceni Kisvasút (MÁV DK) néven, így a vonal utolsó szakasza már MÁV színekben épült. Megkezdődött a szabványosítás: 2 db C-50-es mozdonyt, 5 db Bax és 10 db Jah kocsit szereztek be tányérütközős kivitelben.

A kisvasút üzemében komolyabb károkat az 1940-es havazás, utána a tavaszi árvíz, a II. világháború, és az ötvenes évek közepén történt baleset okozott, amikor a nyílt pályán két személyvonat ütközött össze.

Az átépítéstől a felszámolásig

A 950 mm-es nyomtávot máshol nem alkalmazták az országban, ez problémát jelentett a járműbeszerzésben és a karbantartásban is. A vasutat a MÁV szabványnak megfelelően 760 mm-es nyomközűre építették át 1961-ben. Így a kisvasútra az akkor korszerű Bax sorozatú személykocsik, Jah-Gah teherkocsik, illetve Mk48-as dízelmozdonyok kerültek, ami a légfékes vonatok közlekedtetését tette általánossá. A régi járművek nagy részét selejtezték, néhány átépült, majd Debrecenben, illetve Cegléden állt újra munkába. A régi teherkocsik közül néhány átépített példány a PFT szolgálatában maradt.

A személyforgalom nagyon erős volt a ’70-es években, az 5 kocsis vonatok zsúfolásig megteltek.

A teherforgalom is mindvégig meghatározó jelentőségű volt, bár a '70-es években kismértékben csökkent. Az erdőgazdaságnak Fatelepen, Gúton és Nyírbélteken volt iparvágánya. A külső végállomáson motorszínt is építettek, pályamesteri szakasz Fatelepen és Nyíracsádon volt.

Az 1968-as Közlekedéspolitikai Koncepció ezt a vonalat is megszüntetésre jelölte ki. Az "ítéletet" 1977. augusztus 31-én hajtották végre, a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére. A gúti erdőt védetté nyilvánították, Debrecen pedig felüljárót akart az Április 4.-e útjára… A vasút számos tanyát és falvat érintett, a vonatokon rengeteg piacozó utas és munkába, iskolába járó utazott. A vasút megszűnése után a tanyasiak közlekedési eszköz nélkül maradtak. A kisvasút teherforgalmát is jól jellemzi, hogy utolsóként egy rakott tehervonat érkezett Debrecen-Fatelep állomásra.

A tanyák lassan elnéptelenedtek, a buszok nem bizonyultak elegendőnek a nagy csomagokkal utazóknak, így sokan költöztek be az újonnan épült panelházakba.

A kirándulóvasút

A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja – Nyírbéltek közti pályaszakaszt a DKV felbontotta, a járművek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt a Megyei Tanács kezdeményezésére a MÁV Debrecen városának adta át úttörővasút szervezéséhez. Az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 db Mk 48-as dízelmozdonnyal és 12 db Bax személykocsival. A folyamatos vasútüzem megszűnt, a vonatok tavasztól őszig közlekedtek, kizárólag a kiránduló forgalmat szolgálva. Hármashegyalján faház épült büfével, térvilágítással, de Erdészlakon is működött büfé, ahová még helyi járatú autóbusz is közlekedett a későbbiekben. A kilátó és a Hármashegyi tó is akkortájban épült, a tó mellett ifjúsági tábor és egy kis haditechnikai gyűjtemény is helyet kapott. 1978. május 1-től DKV Úttörővasút néven, 1990-től DKV Erdei Vasút-ként üzemelt. 1995-ben az üzemeltető DKV pénzügyi problémák miatt a forgalmat szüneteltette, ezután a Debreceni Közgyűlés a megmaradt vonal felszámolása mellett döntött. Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Kisvasútért Baráti Kör és hasonló nevű alapítvány, amelyek a Zsuzsi Erdei Vasút Kht.-t létrehozva 1996. július 13-a óta Zsuzsi Erdei Vasút (ZsEV) néven üzemeltették a vonalat. Sajnos a pénzügyi nehézségek azóta kísérik a kisvasút életét. 2008. évben a DKV leányvállalata lett a Kht., ami névváltozás után Nonprofit Kft.-vé vált. 

Jövőkép

Jelenlegi tervek szerint a közeljövőben új kiinduló állomásunk lesz, továbbá megújul a vasúti pálya nagyobb része és akadálymentesítve is lesz a jövőre 135 éves Zsuzsi Erdei Vasút.